Korábbi írásunkban foglalkoztunk azzal, hogy annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen társadalombiztosítási kötelezettség keletkezik, a legfontosabb azt megvizsgálni, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban és különbséget kell tenni aszerint is, hogy e tagok a gazdasági társaság vezető tisztségviselői-e, vagy sem.
Társas vállalkozónak minősül:
- a betéti társaság bel- és kültagja,
- a közkereseti társaság,
- a korlátolt felelősségű társaság,
- a közös vállalat
- az egyesülés,
- az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:
- főfoglalkozású,
- ún. többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
- kiegészítő tevékenységet folytató.
Főfoglalkozású társas vállalkozó
A főfoglalkozású biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).
A társas vállalkozás – mint kifizető – szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. A 27 százalék szociális hozzájárulási adó alapja a társaság által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott a személyi jövedelemadó kötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből (személyes közreműködési díj, vezető tisztségviselői díj) az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem.
A társas vállalkozást terhelő szociális hozzáárulási adó különös szabályai értelmében az adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például a társas vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel, vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát. Ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, erre való tekintettel társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.
Többes jogviszonyos társas vállalkozó
Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg
- munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyában/munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,
akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.
Ebben az esetben szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társas vállalkozásnak nem merül fel.
Példa 1 a többes jogviszonyos társas vállalkozóra
Egy magánszemély egy korlátolt felelősségű társaság egyik tulajdonosa. Munkaviszony keretében személyesen közreműködik a cégben. Heti munkaideje 40 óra. Emellett a vállalkozás bejegyzett képviselője, ügyvezetője. Ebből a szempontból társas vállalkozónak minősül.
Mivel a munkaviszonya mellett látja el az ügyvezetői tevékenységet, ezért erre tekintettel csak akkor kell a közterheket megfizetni, ha jövedelmet kap. Tehát a magánszemély másodfoglalkozású társas vállalkozónak minősül (függetlenül attól, hogy a saját cégében van a 36 órát meghaladó munkaviszonya).
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított.
A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 6 930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem.
Folyt.köv.
Vélemény, hozzászólás?