Korábbi írásunkban már hírül adtuk, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv.tv.) jelentős változása várható 2016. évtől, melynek oka, hogy a 2013/34/EU új számviteli irányelv a hazai számviteli szabályozásba is átültetésre kell, hogy kerüljön.
Az irányelv alapján az eredménykimutatás nem tartalmaz mérleg szerinti eredményt, csak az adózás szerinti eredmény jelenik meg az eredménykimutatásban utolsó tételként. Ezzel tulajdonképpen az eredménykimutatás séma is változni fog.
A mérleg szerinti eredmény fogalmának megszűnése az osztalék elszámolási szabályok változásával függ össze, ugyanis az irányelv szerint az adott év adatai alapján megállapított osztalékot a következő évben, az erről szóló határozat napján kell elszámolni.
A jelenlegi számviteli szabályozás szerint a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.
A javaslat szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalék kifizetéséhez az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.
Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlát számításának szabályai nem változnak, de elszámolása az arról szóló határozat időpontjában válik esedékessé az eredménytartalékkal szemben.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetési korlát számításánál csak a pozitív értékelési tartalékot kell csökkentő tételként figyelembe venni.
Molnár Mária mondta
Ha jól gondolom e szabály azerint az átvezetés 2016. gazdasági évi könyvelés keretében végezük el,
és a 2015. évet még “mérlegszerinti” eredménnyel zárjuk, a Mérlegbe is így kerül.
A háromoszlopos 2016.mérlegben valószínű lesz erre sor / vagy nem.
De kérdésem: a mikrogazdálkodói mérlegben / eleve is két oszlopos/ hogyan tesszük.
Láttam egy oktatási anyagot, ahol már a 2015. évi zárásnál már nincs mérlegszerinti eredmény.
/ a zárás előtt 2015-ben átvezetésre kerül./
Kérem szíves szakértői válaszukat..
Köszönöm.
AdóAngyalok mondta
Kedves Mária!
Igen jól gondolod, tehát a 2015-ös évet még a régi szabályok szerint zárjuk le és a szerint is nyitjuk meg a 2016-os évet is. A jelenlegi szabályrendszer nyitó rendező mérleg, rendező eredménykimutatás elkészítését nem írja elő, csak annyit, hogy az adatok összehasonlíthatóságát biztosítani kell, tehát a 2016-os beszámoló “előző év” oszlopában összehasonlítható adatokra van szükség.
A nyitást még a 2015-ös számlaszámokkal kell elvégezni 2016-ban. Nyitás után az átvezetéseket el kell végezni (részesedések, kapcsoltak miatt) és az így kapott adat lesz az “előző év” adata. A 2015-ös rendkívüli tételeket célszerű felbontani egyéb és pénzügyi között (ezt nem kell könyvelni) és ez az adat lesz a 2016-os “előző év” oszlop.
Ki kell alakítani az új számlarendet is (kapcsoltak miatti számlaszámok, rendkívüli tételek átsorolása miatt, a 419. msze helyett 419. adózott eredmény: tehát célszerű inkább csak átnevezni az msze-t adózott eredménynek).
MM mondta
A 2016. évi beszámoló előző évi (2015) mérlegsorai bemutatásánál hogyan járjunk el a 2015 évre jóváhagyott fizetendő osztalékkal? Mondjuk 2015 évi adózott eredmény 120, a jóváhagyott, kötelezettségként kimutatott kifizetendő osztalék 20, így a mérlegszerinti eredmény 100.
A 2016 évi beszámoló bázisadataként ennyivel kevesebb (20) tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget mutassunk ki, az adózott eredményt pedig 120 összegében?
MM mondta
MÁR lentebb is látom a ráerősítő választ 🙂
Adóangyalok mondta
Kedves Mária!
A cikk megírása óta számos ponton finomításra kerültek a szabályok. Egy biztos: a jogszabályalkotó megspórolta a nyitó rendezőmérleget és eredménykimutatást, de a 2016-os beszámoló „előző év” oszlopában összehasonlítható adatokra szükség lesz.
A főkönyvi könyvelés keretében 2016-ban a 2015-ös mérlegszámlákkal kellett nyitni, ami egy automatikus nyitás. Ezt követően a mérleg esetében át kellett vezetni az esetleges korrekciós lépéseket (pl. msze átvezetése az et-be, stb.)
A 419-es korábbi mérleg szerinti eredmény főkönyvi számlaszámot csak át kellett nevezni adózott eredmény számlának.
Az átvezetés utáni adat lesz a 2016-os beszámoló előző évi oszlopa. Gyakorlatilag ezt a főkönyvet kellett volna elmenteni és ebből lehet majd kitölteni az „előző év” oszlopot a mérlegben.
Az eredménykimutatásnál már kicsit nehezebb az összehasonlítás, hiszen megszűntek a rendkívüli tételek. Itt a 2015-ös rendkívüli tételeket kellett bontani az egyéb és pénzügyi tételek megfelelő sorokra. Ezt célszerű lett volna a 2015. év zárásakor elkészíteni, hiszen akkor még frissek voltak az információk. Fontos, hogy ezeket a tételeket könyvelni nem kell, de legyen róla akár egy excell tábla. Ez az adat lesz a 2016-os „előző év” oszlop.
A 2015. évre a jóváhagyott osztalékot is rendezni kellett. A változás ugyanis jelentős a tekintetben, hogy az eredménykimutatás séma az adózott eredménynél megáll, viszont 2015. évben még tartalmazott osztalékot és mérleg szerinti eredményt is. Osztalékot pedig az adózott eredményből és az igénybevett eredménytartalékból is lehetett jóváhagyni. Az osztalék rendezése annyit jelent, hogy forrás oldalon a kötelezettségből vissza kellett azt rendezni az adózott eredménybe illetve az eredménytartalékba, de ez nem könyvelési tétel, tehát a mérlegfőösszeg nem változhatott. A korábbi évek jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékát rendezni nem kell, hiszen annak semmi köze a 2015. évi adózott eredményhez.
A 2016. üzleti év egy különleges év lesz, hiszen senki nem kell osztalékot könyvelni.
Az új számlakeret-tükör, számlarendről szv. politika, ugye már kész?!